Csapatunk végső vesszőfutásában pedig Izland ellen olyan EB búcsúmeccsbe kényszerült , amelynek esetleges megnyerése még csak szépségtapaszt sem jelenthetett számára , mert nem sok sportértéke , dicsfénye maradt egy erejét tartalékoló válogatott legyőzésének ! Köztudott , hogy Izland középdöntőbe vitt pontszámát abszolút nem befolyásolta ez a számukra tét nélküli mérkőzés , ezért badarság lett volna azt várni , hogy nem pihentetik kellőképpen kezdőcsapatukat a középdöntőben rájuk váró sorozatterhelés előtt .


Kapkodva , több hibával kezdtek a csapatok , majd Holmgeirsson szerzett vezetést Izland javára . 3-2-1 –es mélységben nyitott védekezést választott együttesünk , az ellenfél pedig egy Nagy irányába eltolt 5-1 –et . Kényelmesen játszott Izland és egy - egy ritmusváltása megmutatta , hogy jóval gyorsabb játékra is képes a mieinknél . Nagyon látszott a mérkőzésen a tétnélküliség , mert messze nem volt olyan kemény védőfal a mieinkkel szemben , mint az előző két meccsünkön (15.p.- 6:6) . Szabadabb játékszervezést engedélyeztek és a beállónknak is több szabad területe akadt , amit Gál eredményesen használt ki . Védekezésben hatos falra váltott a magyar együttes és az elkönnyelműsködött izlandi ziccerek nyomán – saját hibáink ellenére –  Nagy és Buday góljaival előnnyel zártuk a félidőt (30.p.- 16:14) .